Tojásfestés természetesen

Lesznai Anna egészalakos bronzszobránál járunk, Laczik Csaba szobrászművész 2016-os alkotásánál. A képző- és iparművészként, illetve irodalmárként is ismert Lesznai Anna képzőművészeti hagyatéka legnagyobb részben a Hatvany Lajos Múzeumban található.

Laczik Csaba nem mulasztotta el egy körtével kiegészíteni Lesznai ábrázolását. A gyümölcs utal a művésznő gyermekkorának idilli helyszínére, a felvidéki Alsókörtvélyes településre és kedvenc növényére, a körtvélyesi kúria udvarán található körtefára. Valamint virágokkal, gyümölcsökkel telített, gazdagon burjánzó, a szecesszió művelődéstörténeti korszaka által meghatározott stílusára.

A húsvét kapcsán azonban meg kell jegyeznünk, hogy a körtét nem csupán festményeken vagy gyümölcsöstálakon lehet elképzelni. A szintetikus tojásfestékek korszaka előtt felmenőink még azzal színezték a húsvéti tojásokat, amit a természetben találtak. A vadkörtefa vízben kifőzött háncsa például – hasonlóan a vadalmafáéhoz – sárga árnyalatot kölcsönzött a tojásnak.

A hímes tojások piros alapszínének előállításához szívesen használtak berzsenyt, más néven vörösfát, de piros árnyalat érhető el festő zsoltina használatával is. A sáfrányos szeklice főzete sárgára színezi a tojáshéjat. Talán a legismertebb és ma is népszerű lehetőség a vöröshagyma héjának alkalmazása, mely szép, vörösesbarna árnyalatot kölcsönöz a húsvéti tojásnak. A friss búza kifőtt levét is felhasználták, ezzel a tojásoknak élénkzöld árnyalat adható.

Mivel a szépen színezett hímes tojás a locsolók ajándéka volt, az utolsó állomáson – a Városháza előtt álló oroszlános díszkútnál – a locsolkodás szokásáról is mesélünk egy kicsit.

Feladat:
Virágszedegető
Sikerül azonosítani a szövegben említett festőnövényeket?
Kérjük a képek számát a növények megnevezésével társítani!