A Szentháromság-szobor

 

Húsvéti virtuális sétánk első helyszíne a Szentháromság-szobor. A neobarokk alkotás 1903 óta áll a Kossuth-téren, megalkotója egy jászberényi kőfaragómester, Baly György volt.

            A túra azért indul éppen innen, mert fontos tudatosítani, hogy a húsvét keresztény ünnep, sőt a kereszténység legnagyobb ünnepe. Mivel a feltámadáshoz kötődik, jelentősége nagyobb a karácsonyénál. Az Újszövetség szerint Krisztus húsvétvasárnap – nagypénteki keresztre feszítése után 3 nappal – támadt fel, győzelmet aratott a halál felett, megváltotta minden ember bűnét. A feltámadás, újjászületés gondolata a tavasz kezdetében, az ébredő természetben és az ünnephez kötődő gazdag folklórkincsünkben is tükröződik.

             A húsvét a mozgó ünnepek közé tartozik. Ideje tehát évről évre változik, nem lehet fix naptári időponthoz kötni. A húsvét mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapra esik, idén április 4-re. Ekkor ér véget a hamvazószerdán elkezdődött, 40 napos böjt, így nyer értelmet az ünnep magyar nyelvű elnevezése. A szó azt sugallja, hogy újra húst vehetünk magunkhoz, míg az ünnep más nyelveken történő elnevezése inkább a húsvét ünnepi, vagy feltámadáshoz kötődő jellegéhez kapcsolódik.

            A húsvét az egyházi év más mozgó ünnepeinek is a központja, számos további vallási ünnepet rendszerbe foglal. Mindig Húsvét után 50 nappal következik pünkösd, a Szentlélek kiáradásának ünnepe. A húsvétot megelőző nagyböjt is több, szakrális tartalommal telített, jeles napot foglal magában: A húsvétvasárnap előtti virágvasárnap például Krisztus jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. A magyar nyelvterületen jó néhány népszokás kötődik ehhez a naphoz, erről részletesebben a következő, Zagyva-parti állomáson írunk!

 

Feladat:

Szakrális tavaszi kalendárium:

Hogyan következnek egymás után a húsvéti ünnepkör fent megjelölt napjai?